Nem is tudom, hol kezdjem… Én cukrásznak születtem?

Nem hiszem, bár voltak jelek, mert a homokozóban is tortákat készítettem -persze mert pörköltet nehéz kivitelezni homokból – indultam egy süti versenyen a gimiben… szóval akkor én cukrásznak születtem? 😀

Pályafutásom a sütikkel egész régen kezdődött a Margitka szelettel, aminek a receptjét ennyi idő távlatában már nem tudom felidézni, hogy hol, kitől, miért kaptam, de ez volt az első sütim.

Olyan lett amilyen, ehető volt. <3

Aztán ezen felbátorodva volt a gimis süti verseny. Aztán csend.
Jóóóóó nagy csend. 😀

Bármelyik próbálkozásom kudarcos volt, nem kicsit. A pogácsámmal ha valakit megdobtam volna, hát mentő se kellett volna neki. A sütik kimerültek a bögrés cuccoknál, az egyszerű piskótáknál.

Úgy döntöttem, nem boldogítok én senkit a „tudományommal”.

Aztán történt valami izgalmas dolog az életemben. <3 Terhes lettem. Elindítottam a cukrászkellékes webáruházamat, és annyira zavart, hogy nem tudom melyik eszköz mire való, hogy elkezdtem olvasni, tanulni, keresni, sütni. Ez egy szép hosszú folyamat volt. Sokszor kudarccal és párszor sikerélménnyel. Viszont ez volt az a folyamat amin át kellett mennem, hiszen ha ez nincs, akkor én ma nem tartok itt.

Itt kezd izgalmassá válni!

Megszületett a kisfiam és nagyon merészen, majd én megmutatom micsoda tudományom van, megsütöm én azt a tortát ha a fene fenét eszik is. Azért a biztonság kedvéért rendeltem egy tortát, hátha nem úgy alakulnak a dolgok ahogy én terveztem.

Aztán sütöttem és sütöttem, és boldogítottam én mindnekit a vajkrémes csodáimmal. Közben tanultam, olvastam.

Aztán a Francia cukrászat berobbant magyarországra. Itt valahogy megmozdult bennem valami, olyan szépek, csillognak, könnyedek és sorolhatnám a végtelenségig a szerelem kibontakozását a mousse torták irányába.

Életem első tanfolyama Enzsol Balázs tanfolyama volt.

2017-ben. <3
Nem vicceltem, kit érdekel, hogy fogalmam sincs semmiről, irány a mesterképzés. 😀

Itt már komoly szerelembe estem, és gyártottam a finomságokat. Sok tanulás, számtalan kudarc ért. Mikor hogy. 😀

Közben valami elindított a cukrász képzés felé is, szóval gyerkő, munka mellett irány a cukrász suli. Cukrász lettem. <3 Hivatalosan is.

De mi a francot kezdjek a papírommal. Én ugyan nem akarok cukiban dolgozni, mert nem tudom kilogisztikázni.
Csend.

Aztán kinyílt a világ, ha a hegy nem megy Viához, akkor Via megy a hegyhez. Faltam minden online tanfolyamot, e-book-ok rengeteg, külföldi szakkönyvek, magazinok tömkelege.

És elindultam az Ide Süssben.
Ott pedig valahogy már nem volt visszaút. Döntő és külön díj. <3

Aztán ismét tanulás, mert ott igen jól láthatóan megmutatkoztak a hiányosságok, tudásbeni hiányosságok. Ismét tanfolyamok, könyvek, magazinok.

Elindítottam a tortaiskola online cukrász képzését. Vegyes fogadtatással. 😀 Akkor ez Magyarországon nagyon új dolog volt, sokan nem is értették. Mára ez azért megváltozott. <3

Azóta is falom a könyveket, koptatom az „iskolapadot” online, külföldi mesterektől tanulok, minden témában.

Szóval cukrásznak születni kell?

NEM!

Mert minden megtanulható!

Kitartás, újrakezdés, és gyakorlás. Én úgy gondolom ennyi kell!

Via

Gyere, tanulj velem! 1 év, csupa izgalom és rengeteg tudás!

Munkáim <3